A Miso a Japánok hagyományos étrendjében, évszázadok óta, mindennapi fogyasztásra használatos. Erjesztett szójababból (alergén) készítik, hozzáadva Aspergillus Oryzae Gombát, és néha rizst, vagy árpát is. Az eredmény egy sűrű paszta, amelyet szószok, krémek, zöldségsavanyúságok, húspácok készítésére használnak. Ha Dashi-val kombinálják, akkor a híres Miso levest készítik belőle.
Magas a proteintartalma, tele vitaminokkal, ásványi anyagokkal. A modern nyugati konyha sokat kísérletezik a Miso felhasználásával készült újszerű étel alkotásaiban. A Miso meglehetősen sózott alapanyag, uyanakkor olyan jellemzőkkel lehetne illetni, mint földes, édes, gyümölcsös és zamatos.
Jó tudni: a Miso egy élő élelmiszer, tele mikroorganizmusokkal, ezért felbontás után hűtőben kell tárolni, és pár nap alatt elfogyasztani. Kerüljük a magas hőkezelést, mert az megöli a mikroorganizmusokat.
Felhasználása: a klasszikus Miso leves készítésére, de a Ramen, Udon, Nabe vagy az Imoni levesek kötelező hozzávalója is. Savanyúságok (uborka, fehérretek, daikon, padlizsán), készítésére használják. Hal és Csirke pácolására, általában egy éjszakán át. Szószok, mint a Misoyaki (olyan, mint a Teriyaki), mártogató szószok készítésére.
