Ez az Indonéziában őshonos, pici kis farkincával rendelkező borsfajta, mely gazdag esszenciális olajokban, illatában olyan, mintha a feketebors és a szegfűbors keveréke lenne. Érés előtt szüretelik, szárítják. Kellemesen lágy, kissé csípős az íze. Manapság főleg fűszerként használjuk, de sokáig illatszerek alapanyagaként is elterjedten hasznosították. A középkor egyik nagyon értékes fűszere volt Európában.
Felhasználási javaslat: Húsok fűszerezésére és szószok ízesítésére leginkább. Mandulával párosítva hozza igazán a kellemes aromáját. Levesek fűszerezésére sokoldalúan használhatjuk. Páclevekben, Római köménnyel, fokhagymával, balzsamecettel keverve izgalmas ízeket varázsolhatunk a sütnivaló húsokba. Süteményekben, kalácsokban, gyümölcskenyerekben elemében van.
